Elso nap a suliban...

Igazsag szerint, este ugy fekudtem le, hogy ezaz, vegre jon a suli, talan konnyebb lesz az itt let, elkezdodik a beleszokas, a beilleszkedes. Reggel pedig felalomban, komasan azert imadkoztam, csak felkelni ne kelljen...
Minden porcikam az ellen tiltakozott, hogy feljeljek, de ekkor betoppant "anyuci", hogy ideje lenne felkelni, ha nem szeretnek elkesni. Nem volt mar mas valasztas. Szepen felkeltem, kisminkeltem magam, de csak szolidan, hogy megse gondoljanak rolam rosszat, aztan feloltoztem a leheto legelegansabban, de megis szolidan szinten. Felvettem a kis topankamat, es a dzsekimet, salat a nyakamba, es mehetunk. Osszedobaltam egy fuzetet, parfumot, tollat, telefont a taskamba, bedobtam par euro keszpenzt is, es elindultunk. Iszonyzat kideg volt, nedves, esos, es a reggeli csucsforgalmat is sikerult kifognunk, azt hittem mar sosem erunk oda... Ekkor mar inkabb ott lettem volna, ha mar sikerult mindenfele keszulodesre ravennem magam, akkor mar legyek ott...

Nagy suli, sok diak, mindenki hangosan, olaszul hadoval, egyetlen szot se ertettem...
Silvia az igazgatoiba vitt, valamit intezkedett, aztan egy angoltanar sietett a segitsegemre, szerencsere vele tudtam kommunikalni, illetve... o volt addig az egyetlen, akivel egyaltalan tudtam kommunikalni. Kicsit megkonnyebbultem, hogy azert nem vagyok elveszve. Az angoltanarral mentem tovabb, felvitt az emeletre, es betessekelt a 2.L osztalyba, mondvan: This is your class.
Bemutatott a tobbieknek, majd kert egy onkent jelentkezot, aki picit is beszel angolul, hogy uljon mellem. Asia jelentkezett, aranyos, alacsony, rovid haju lany.
Szimpatikus volt, de termeszetesen sikerult kifognom azt, aki a legtobbet beszel - vagy probal - a Justun Bieber rajongot, aki egesz nap azon ugykodott, hogy reszletezze nekem mennyire imadja Justin Biebert, es hogy csak azert log a nap 24 orajaban a Twitteren, hogy Justin utan kajtasson. Turelmesen mindent vegighallgattam a latinora alatt, kepeket, zeneket mutatott a telefonjan - termeszetesen Justintol.
Igazabol meg mindig jobb volt ez, mint egyedul ulni kirekesztve.

Azt hittem mar sosem lesz vege az oranak, mikor is megszolalt a csengo. Halat adtam az Urnak, majd megneztem mennyi ido telt el. Egeszen pontosan 60 perc. Kemeny 60 perc egy ora, de gondoltam mindegy, legalabb most mehetek egy kort a suliban. Epp hogy felalltam volna, nehany diak oda jottek hozzam, es Asia segitsegevel kerdezgettek engem, hogy honnan jottem, miert, mikor, meddig... alig telt el par masodperc, meg be se feljeztem az elso mondatom, es belepett egy masik tanar, rendet teremtett, es kezdodott a kovetkezo ora: matek.
Sikerult meginformalnom Asiatol, hogy itt bizony egy ora 60 perc lesz, es szunet csak minden masodik ora utan van, de mivel az elso napon csak harom orat tartanak meg, nem lesz szunet.
Tudomasul vettem, es lelekben felkeszitettem magam egy fasza kis matekorara...hurra.

Kiderult, hogy konnyu dolgom lesz matekbol, mert habar itt is masodikos vagyok, ok most kezdik amit en egy eve megtanultam - vagy meg kellett volna tanulnom. Ugyhogy ezzel nagy problema nem lesz.
Viszont turbo sebesseggel meg kell tanulnom olaszul, mert az elso napom alatt, az angoltanaron kivul egyetlen tanarral se talakoztam, aki egy kicsit is beszelne angolul...
Igy pedig eleg nehez lenne egy evig...