Leendő cserediákoknak :)

Sziasztok!

Ez a bejegyzés főleg leendő cserediákoknak, és kiutazni vágyóknak szól, de remélem mindenki másnak is tetszeni fog :)
Tekintve, hogy két napja ágyban fekszek nem túl egészséges állapotban, nem sok minden van amit csinálni lehet. Nem is tudom már hogy jutott eszembe, hogy az "olaszos" szekrényemben kutakodjak, de valamiért mégis arra vittek a gondolataim. Rengeteg képet találtam, főleg a barátaimról, ugyanis kiutazásom előtt kaptam tőlük egy fotóalbumot a képeikkel. Nyilván első gondolatom volt ezeket mind kiragasztgatni a szobám falára, és aztán kutakodtam tovább. Megtaláltam azt az albumot, amit eredetileg a kinti fogadócsaládnak kellett volna készítenem Magyarországról, de mivel nem lett kész sose adtam nekik oda, inkább napló szerűen bejegyzéseket írtam bele az akkori érzéseimről.
Tudom milyen a kiutazás előtt állni és nem tudni semmit, remélem egy kis támpontot ad nektek, vagy legalább mosolyogva olvassátok az én akkori tapasztalataimat, és gondolataimat :)

Jó szórakozást! :)


"L'ARRIVO (A megérkezés)
Marhára nem mondhatom, hogy tudom milyen Olaszország, úgyhogy inkább csak leírom a saját tapasztalataimat róla.
...Összehasonlítás képen. Aztán döntse el mindenki maga.
Igazság szerint azt se tudom ez a kis "naplócska" mi okból. Nem mintha annyi időm lenne, hoznak-visznek ide-oda...
Dehát egyszer élek...itt. Később nem tudok róla emlékeket írni majd...
Öhm...megérkezés. Hát csak a szokásos, reptér, sok nép. Erről nincs mit írni igazából. Nem is érdekelt semmi, csak két dolog:
1) ne tévedjek el
2) ne tévedjek el. - mert hogy hajlamos vagyok rá. Szerencsére most a jobbik eset volt, alkalmam volt birkát játszani, és menni a többi után.
Jó érzés volt leszállni Rómában, el se akartam hinni, hogy Rómában vagyok. Elképesztő... Egyszerre vagyok kíváncsi, és félénk.. Alig várom, hogy megismerjem a családomat, kíváncsi vagyok rájuk.. Remélem aranyosak lesznek, szorítson nekem valaki!
Ahm... tapasztalatok Olaszországról.. nos, tényleg hangosan beszélnek, gyorsan és sokat, én eddig semmit, de egy szót se értettem meg. Még jó hogy a cserediákok beszélnek angolul, na meg itt vannak nekem a magyarok. Mindenki idegen, velük leszek most két napot az érkezés utáni orientáción.. Nem ismerek senkit.
HELP."

"SCUOLA (Iskola)
Nem volt egyszerű, azt hiszem azt mondhatom, dehát senki nem is mondta, hogy az lesz. Első nap mint a jó gyerek besétáltam az új osztályomba és igazából mindenki érdeklődéssel fogadott, amire mondjuk nem számítottam. Segítenek nekem mindig szívesen, és már barátaim is vannak. De maga a suli nagyon fura.
Nem, az órákból semmit nem értek, minden órán olaszt tanulok inkább. Azt hiszem most azzal jóval többre megyek. De október 16.-ától úgyis kezdődnek a heti kétszeri délutánonkénti olasz órák valami másik iskolában, Frascatiban. Érdekes lesz, így is hulla fáradt vagyok minden délután, csak tudnám mitől... Nem csinálok semmit a suliban lényegében, mármint semmi komolyat, otthon sose szoktam ilyen fáradt lenni.. Talán csak sok az impulzus.. fene tudja. Na mindegy, lesz ahogy lesz, legalább lesz még egy osztályra való új ember akiket megismerhetek, mintha nem lennének elegen... hahahah - ja, az olaszok így szokták használni online az "xD"-t.. Először a sírba vittek vele, most már kezdem szokni. Sőt, átvenni tőlük.. Ettől a hideg is kiráz.
Na de akkor térjünk rá a fő problémára: Az iskola neve az, hogy "LICEO SCIENTIFICO  BRUNO TOUSCHEK"
Scientifico, azaz REÁL! Nem is tudom, így a Padányi Humán után ezt erős kezdésnek érzem. Sok matekkal és fizikával traktálnak, mire várnak, hogy ragad is rám valami?!
És akkor ne is említsem a fizika tanárt, aki úgy néz ki mint Piton a Harry Potterből, ráadásul egy idegbeteg értetlen idióta állat.. Most komolyan nehéz megérteni az egyetlen bemagolt olasz mondatomat, hogy "Scusi ma non parlo italiano"?! Elképesztő, év végére tuti kicsinálom.. Csak tanuljak meg már olaszul, minden sokkal könnyebb lenne..
Na mindegy, ettől függetlenül jó, kezdek beleszokni :)"