Cinema

A baratkozas egyre jobban megy, egyre jobban reszt veszek az osztaly eleteben, hivnak programokra, es kedvelnek... azt hiszem. Igazabol feltem, hogy mi lesz, ha - mivel hogy nem beszelem a nyelvet - kirekesztenek majd, es semmit nem tudok ellene tenni, vagy legalabb is azt gondoltam, a beilleszkedes hosszabb folyamat lesz. De vagy en vagyok szerencses, vagy ez tenyleg igy megy.
Igy, hogy megyek veluk ide-oda veluk, egyre tobbet kell hogy beszeljek olaszul, tekintve hogy az olaszok nem a hatalmas angol nyelvtudasukrol hiresek. Egy ket szot tudnak, egyszerubb mondatokat, amikben nincs vesszo. Amiben van az mar magas... :)
Tehat folyamatosan olaszul kell hogy beszeljek, ami rendkivul megterhelo, de hasznos. Egyreszt, mert ugy fejlodik az olaszom mint valami nyulszaporulat, masreszt pedig mert elvonja a figyelmem a honvagyrol es elfoglal. Tehat igen, jol erzem magam. Itt van az a pont, amikor azt tudom mondani: jol erzem magam. Sot, elvezem...:) Vegre.:)

Ma moziba mentunk par osztalytarsammal, es ahogy a mellekelt abra is mutatja, a Ted-et neztuk meg. Meglepo, de sokmindent ertettem.:D Vagyis ertettem a filmet, es egyszerubb mondatokat, tudom mirol szol a szoveg is. Persze ott meg nem tartunk, hogy mindent ertsek. Igazabol kicsit kellemetlen volt, hogy a poenokon mindenki nevetett, Lexyke meg ult csendben. De hat majd el jon az is.;)

Remelem ilyen tempoban megy tovabb minden, mert igy tenyleg azt mondom, hogy fantasztikus evem lesz.:)